A karácsony, amely sokak számára az öröm és az összetartozás időszaka, rejtett terheket is hordozhat a jólétünkre nézve. Michael Mutz 2015 kutatása rávilágít arra, hogy az ünnepi időszak hogyan befolyásolja a szubjektív jólétet Európában, feltárva a stressz, a fogyasztás és a vallásos élmény összetett kölcsönhatásait.
Vegyes Érzelmek Időszaka
A tanulmány, amely 11 európai ország felmérésein alapul, azt találta, hogy a karácsonyt megelőző időszak összefügg az életelégedettség és az érzelmi jóllét csökkenésével. Az ebben az időszakban készült interjúk enyhe, de szignifikáns boldogságcsökkenést mutattak más időszakokhoz képest. Például:
Az életelégedettség átlagosan 0,12 ponttal csökkent egy 10 pontos skálán.
Az érzelmi jólét pontszámai 0,21 ponttal estek vissza egy –3 (csak negatív érzelmek) és +3 (csak pozitív érzelmek) közötti skálán.
Ezek az eredmények egybevágnak azzal az elképzeléssel, hogy a karácsony körüli stresszfaktorok — mint az időnyomás, társadalmi kötelezettségek és pénzügyi aggályok — tompíthatják az ünnepi hangulatot.
A Vallás Mint Védőpajzs
Érdekes módon, a tanulmány kiemeli a vallásosság védő hatását. A keresztények, különösen azok, akik magas vallási elhivatottsággal rendelkeznek, jobb szubjektív jóllétről számoltak be a karácsonyi időszakban:
A nagyon vallásos keresztények életelégedettsége stabil maradt, 0,23 pontos előnnyel kevésbé vallásos társaikhoz képest.
Az érzelmi jólét a keresztények körében is ellenállóbb volt, habár a csökkenés kevésbé volt jelentős, mint a nem keresztényeknél.
Ez arra utal, hogy a vallásos szertartások és a jótékonyságra való összpontosítás ellensúlyozhatja az ünnepek anyagias aspektusaival járó stresszt.
Karácsony Kettőssége: Szent és Világi
Mutz kutatása rámutat a karácsony két ellentétes élményére:
A Szent: Sokak számára a karácsony a vallási imádás, elmélkedés és jótettek időszaka. Az ilyen gyakorlatok magasabb szubjektív jólléthez köthetők, köszönhetően a nagyobb társadalmi támogatásnak és az összetartozás érzésének.
A Világi: Ezzel szemben a karácsony a fogyasztói materializmus csúcspontjává vált. Az átlagos európai háztartás körülbelül 265 eurót költ ajándékokra és további 160 eurót ünnepi ételekre. A vásárlás okozta stressz és pénzügyi nyomás gyakran csökkenti az ünnepi örömet.
A Karácsonyon Túl
Érdemes megjegyezni, hogy egyéb tényezők, mint az iskolázottság foka, gyerek jelenléte a családban, a vallásos közösségbe tartozás kis mértékben, de jobb életelégedettséggel és érzelmi jólléttel járt együtt. A tanulmányban vizsgált változók közül a szubjektív jóllétre legnegatívabb hatással a munkanélküli állapot volt, a legpozitívabb összefüggést pedig a szubjektív egészségi állapottal mutatott.
Főbb Tanulságok
A karácsony hatása a jólétre összetett. Míg az ünnepi időszak sokaknál stresszt és csökkent jólétet eredményez, azok, akik vallási vagy jótékony tevékenységeket folytatnak, gyakran ellenállóbbak ezekkel a negatív hatásokkal szemben.
A karácsonyt megelőző időszak, intenzív elvárásaival, hangsúlyosabban befolyásolja a szubjektív jóllétet, mint maga az ünnep.
Az anyagias szemléletű karácsony alacsonyabb életelégedettséggel és érzelmi jólléttel jár, rávilágítva a fogyasztói életstílus általános negatív hatásaira.
Záró Gondolatok
Bár a karácsonyt gyakran az öröm időszakaként éljük meg, ez a tanulmány arra emlékeztet, hogy figyeljünk az általa okozott stresszre, és helyezzük előtérbe azokat a hagyományokat, amelyek fokozzák jóllétünket. Legyen szó jótettekről, vallásos szertartásokról vagy egyszerűen a szeretteinkkel töltött minőségi időről, a kapcsolatok előtérbe helyezése a kulcs egy igazán boldog karácsonyhoz.
Hivatkozás:
Mutz, M. (2015). Christmas and Subjective Well-Being: A Research Note. Applied Research in Quality of Life, 10.1007/s11482-015-9441-8.
コメント