A neurofeedback tréningről röviden
Személyes felméréshez igazított tréningek
A neurofeedback során EEG mérés történik az agy elektromos tevékenységéről elektródák révén, amely alapján visszajelzést kap a tréning alanya az agyműködéséről. Ez egy terápiás eljárás, melynek során az egyén képes megtanulni, megváltoztatni a rá jellemző agyhullám mintázatot.
A tréning során a kezelt személy DVD filmet néz vagy animációt működtet, amit a saját agyhullámával irányít, így képessé válik lelki, gondolati, érzelmi, indulati állapotát befolyásolni, azokat a megfelelő pillanatban megváltoztatni például a hatékonyabb munkavégzés céljából.
A rendszerünkkel gyakorlatilag a szokásos frekvenciatartományok vizsgálhatóak (delta (<4 Hz), theta (4-8 Hz), alpha (8-12 Hz), béta (12-25 Hz felosztva béta-1/sensorimotor rhythm (SMR), 12-15 Hz, és béta-2, 15-25 Hz), gamma (38-50 Hz 150Hz-ig), a frekvencia erősség (mennyire van jelen egy frekvencia tartomány) és lokalizáció szempontjából (az NF felhasználás miatt akár valós időben is). Szolgáltatásunk különlegességét az egyes területekre egyénileg kialakított tréningek, illetve a teljes agyi elektromos mintázat egyidejű megváltoztatása jelenti.
A legtöbb neurofeedback tréning szolgáltatója nem rendelkezik a teljes agy monitorozására alkalmas készülékkel.
Felhasználási területek
Figyelemhiányos zavar és tanulási nehézségek (ADHD)
A figyelem képességének fejlesztése. Már a 1970-es évek végétől, a neurofeedback kezeléseket figyelemhiányos zavarban szenvedő és tanulási nehézségekkel küzdő személyeken tesztelték. Dr. Joel Lubar és kollégái (Lubar et al. 1995) csakúgy, mint sokan mások klinikai tesztekkel igazolták, hogy az agyat lehetséges átképezni. Levesque egy nemrégi tanulmányában (Levesque, Beauregard & Mensour, 2006) funkcionális MRI neuroimaging-gel dokumentálták a figyelemhiányos zavarban szenvedő gyermekeknél tapasztalható pozitív agyműködés változást a neurofeedback kezelés után.
Rossiter es LaVaque (1995) azt bizonyították, hogy már 20 neurofeedback kezelés eredményeképp létrejövő figyelem és összpontosítás javulása összehasonlítható a Ritalin nevű gyógyszer alkalmazásával (annak minden káros mellékhatása nélkül), míg más kutatók (Monastra et al, 2002) úgy találták, hogy a neurofeedback kimagaslóbb javulást eredményezett, mint a Ritalin.
ADHD témakörben 1970-től folynak kutatások, amelyek rámutattak, hogy gyerekek és felnőttek esetében jellemzően magas a theta aktivitás nyugalmi helyzetben a frontocentrális területeken, amely alapvetően csökkent kérgi aktivitásra vezethető vissza (alacsony arousal). A magas theta aktivitás azonban más neurológiai kórképekre is jellemző (pl. epilepszia).
A magas theta aktivitás és a béta frekvencia tartomány figyelmi folyamatokhoz kötöttsége miatt ezeknek a hányadosát (theta/béta ratio, θ/β) vizsgálták a legtöbbet, és kimutatták, hogy a magas θ/β egészségesek és ADHD-s betegek esetében is gyorsabb reakcióidővel jár együtt a kísérleti helyzetekben. Azonban ez a fajta gyorsabb reakció magasabb hiba aránnyal és impulzivitással jár és ADHD esetében nyugalmi helyzetben is jóval magasabb a θ/β. A θ/β alighanem a legrobosztusabb EEG eredmény a korképen belül, azonban folynak kutatások más frekvencia tartományok és kiváltott potenciálok esetében is.
Ezen és más tanulmányok fényében kijelenthető, hogy a neurofeedback egy fontos és hatásos alternatív gyógymód a figyelemhiányos zavarban és tanulási nehézségekben szenvedő személyek részére. A neurofeedback kezelések a kezelt személyek alacsonyabb hiperaktivitásában, lobbanékonyságában, magasabb kedélyállapoti stabilitásban, jobb alvás minőségben, magasabb koncentrációs és összpontosító képességben, megnövekedett emlékezőképességben, valamint jobb tanulmányi eredményekben nyilvánultak meg. Figyelemre méltó, hogy több figyelemhiányos zavarral illetve tanulási nehézségekkel foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy az intelligenciahányados (IQ) növekedése is megfigyelhető a neurofeedback kezelés után. A növekedés mértéke az átlagos 9 ponttól (Linden et al.,1996), a 12 illetve 19 ponton keresztül (Thompson and Thompson, 1998, illetve Tansey, 1990) egészen 23 IQ pontig (Othmer and Kaiser, 1999) terjedt.
Migrén
Migrénes rohamok erősségének és gyakoriságának csökkentése. Othmer az elsők között alkalmazta migrén esetén sikerrel a neurofeedbacket. Baloldali fejfájásnál a 2-7 Hz és magas béta tevékenység csökkentését és a 15-18 Hz fokozását tanították a betegeknek, míg jobboldali fejfájásnál hasonlóan, az alacsony és magas frekvenciás tevékenységet lefelé trenírozták és 12-15Hz-et pedig fel (Othmer, 1994).
Az imént említett tréning egy kissé módosított változatát, ahol a theta (4-7Hz) tevékenyéget le és az SMR (12-15Hz) tevékenységet pedig felfelé edzették is eredményesnek bizonyult fejfájásokkal csillapítására (Tansy, 1991). Eredményesnek találták a két agyfélteke T3-T4 pontjainak fázis tréningjét is migrén esetén, ami hangulatra is jó hatással volt (Othmer és Othmer,2001). Migrénes (aura nélkül) gyerekeknél sikerrel alkalmazták a lassú kérgi tevékenység kontrolljának tréningjét a fájdalmak megszűntetésére, amihez elég volt 10 alkalom (Siniatchkin et al.,2000).
Egy újabb 2011-es vizsgálatban 71 migrénnel (aura nélkül) diagnosztizált személy vett részt, közülük 46 fő részesült neurofeedback tréningen és 25 választotta a hagyományos gyógyszeres kezelést (Walker, 2011). A neurofeedback-nél a 21-30Hz-es tevékenység csökkentését és a 10Hz-es tevékenység fokozását tanították, a fájdalommal érinttet agyféltekéknél féltekénként 5 alkalommal. A neurofeedback tréning csoportban a többség (54%) a fájdalmak teljes megszűnéséről számolt be, sokan (39%) a fájdalmak gyakoriságának több mint 50%-al való csökkenéséről, és néhányan (4%) a fájdalmak előfordulásának kevesebb, mint 50%-os csökkenéséről. A gyógyszeres csoportban a többségnél (68%) nem csökkent a fájdalmak gyakorisága, néhány személynél (20%) kevesebb, mint 50%-al csökkent fájdalmak gyakorisága, és csak pár személynél (8%) jelentkezett több mint 50% tünet.
Epilepszia, Agysérülés és Stroke
Az epilepsziás rohamok gyakoriságának csökkentése a gyógyszeres kezelés mellett. Az irányíthatatlan epilepsziás rohamok szintén eredményesen kezelhetők neurofeedback tréninggel. A neurofeedback az epilepszia minden válfajának enyhítésénél hasznosnak bizonyult.
A tanulmányokat főleg az epilepszia nehezebb válfajával sújtott betegeken végezték, és kimutatták, hogy a neurofeedback kezelés hatására az epilepsziás rohamok átlagosan 70%-os csökkenése volt megfigyelhető, és sok esetben a gyógyszeres kezelés csökkentését is lehetővé tette. Walker és Kozlowski (2005) kutatásukban azt találták, hogy a neurofeedback tréning után a betegek 90%-a tünetmentessé vált.
Több tanulmány is foglalkozott az agysérülés (Ayers, 1987, 1991, 1999;Bounias et al. 2001, 2002; Keller, 2001) illetve stroke (Bearden et al. 2003; Putnam, 2001; Wing, 2001) kezelésének lehetőségéről neurofeedbackkel. Úgy hisszük, hogy a neurofeedback hasznos terápiás lehetőség az ilyen betegek rehabilitációjának segítésében.
Alkohol- és drogfüggőség
Az EEG vizsgálatokkal bizonyított, hogy az alkoholfüggőségben szenvedők (és azok gyermekeik) alacsony Alfa és Theta agyhullámszinttel és egyben magas Béta agyhullámszinttel rendelkeznek. Ez azt sugallja, hogy az alkoholfüggőségben szenvedőknek a relaxáció és kikapcsolódás problémát okozhat. Az alkohol használata után azonban a Alfa és Theta agyhullámok szintje megemelkedik. Eképpen, azok az egyének, akik biológiailag hajlamosak arra, hogy alkoholfüggők lesznek (és ezek gyermekei) különösen sebezhetővé vállnak, mert anélkül, hogy tudatosítanák, az alkohol hatásával probálják önmagukat kezelni. A relaxált mentális állapot, ami az alkohol bevitele után lép fel, csak megerősíti az ilyen önkezelés hatékonyságát.
Az Alfa és Theta agyhullámok növelésére és a Béta agyhullámok csökkentésére irányuló neurofeedback kezeléssel az alkoholfüggőségben szenvedőket a stressz csökkentésére és a relaxált állapot elérésére tanítják. A kutatások ígéretes lehetőségekkel kecsegtetnek a neurofeedback, mint kiegészítő kezelés terén. Peniston es Kulkosky (1989) neurofeedbacket használtak az alkoholfüggők kezelésére. Már 30 neurofeedback kezelés után jelentős javulás volt mérhető az Alfa és Theta agyhullámszinteken. A 4 éves kezelés utáni ellenőrzésen a csoport 80%-a nem esett vissza az alkoholfüggőségbe. (amíg a hagyományos kezelést kapott kontrolcsoportnál ez az arany 20% volt).
Csúcsteljesítmény tréningek
A mindennapi feladatok elvégzéséhez szükséges koncentráció javítása. A neurofeedback során fejleszthető képességek két nagy általános csoportja a figyelmi, koncentrációs képességek és a relaxációs/stressztűrő képességek. E két képesség csoport együttes fejlesztése kölcsönösen erősítheti egymást. Értelemszerűen, ha valaki képes stresszhelyzetben is nyugodt maradni, az hatékonyabban tudja fókuszálni a figyelmét, amellett, hogy könnyebben megnyilvánulhat a kreativitása is. A képességek ilyen jellegű tudatos kontrollja kifejezetten előnyt jelenthet egy vezetőnek, művésznek vagy sportolónak. Ezeket a tréningeket hívják csúcsteljesítmény tréningeknek (peak performance). Néhány sportolói eredmény, amihez hozzájárult a neurofeedback tréning:
-
AC Milan a 2007-es FIFA Világkupa győzelme;
-
Az indiai Abhinav Bindra sportlövő 2008-as pekingi olimpiai aranyérme;
-
A kanadai Alexandre Bilodeau a 2010-es téli olimpián szerzett aranyérme.
A neurofeedback tréning egyéb felhasználási területei
Mindennapi stresszkezeléssel kapcsolatos problémák megoldásában és relaxációs képességek fejlesztésében is segíthetünk önnek.
Továbbá kutatások bizonyítják (Hammond, 2005; Moore, 2000) a neurofeedback eredményességét a túlzott, beteges aggodalom kezelésénél, emellett felhasználják depresszió (Baehr, Rosenfeld, 2001; Hammond, 2001), krónikus kimerültségi szindróma (Hammond, 2001), alvási rendellenességek, autizmus (Jarusiuwicz, 2002), fülzúgás (Gosepath et al, 2001, Schenk et al, 2005), fizikai egyensúly és szélütés (Ayers, 2004) kezelésénél is.